A következő címkéjű bejegyzések mutatása: atomfegyverek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: atomfegyverek. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. április 18., kedd

Mennyi is a mennyi? Elromlott atombomba számoló...

 Miután Putyin úgy döntött, hogy egyoldalúan felmond, illetve semmibe vesz minden atomfegyverrel kapcsolatos szerződést nem lehet tudni, hogy a jövőben kinek mennyi atomfegyvere lesz.

Vagyis maradnak a 2018-2021-es adatok, innen kezdve hivatalosan semmit se fogunk megtudni. Remek.

Kb. így áll most a helyzet:

 

A Federation of American Scientists (FAS) nevű szervezet atombiztonsági szakértőinek 2021-es tanulmánya alapján Oroszország stratégiai nukleáris fegyvereinek többségét szárazföldi interkontinentális rakéták hordozzák. A kutatók szerint 260 darab SS-25 és SS-27 típusú, 


 

rakétasilókból és mobil indítóállásokról bevethető interkontinentális rakétájuk van, melyeken 1–4, egyenként 100–800 kilotonnás töltet található (egy 1 kilotonnás nukleáris fegyver ezer tonna TNT robbanóerejének feleltethető meg). Továbbá van még 46 darab SS-18 szárazföldi interkontinentális rakétájuk, amelyekre 10 darab 500–800 kilotonnás nukleáris töltet szerelhető. Az atomfegyvereik másik jelentős része Delta és Borej-osztályú ballisztikus rakétákkal felszerelt nukleáris meghajtású tengeralattjárókon (SSBN) van.


 

 A róluk indítható 176 rakéta többsége 4–6 darab 100 kilotonnás töltettel rendelkezik. Emellett az orosz légierő 55 Tu-95 bombázóról és 13 Tu-160 szuperszonikus bombázóról indítható, nukleáris töltetet hordozó robotrepülőgépet képes bevetni.

Az Egyesült Államok stratégiai nukleáris fegyvereinek nagy része az amerikai haditengerészet 14 darab, Ohio-osztályú ballisztikus rakétákkal felszerelt nukleáris meghajtású tengeralattjáróján található, melyek az Atlanti-óceánban és a Csendes-óceánban járőröznek. Az Ohio-osztályú tengeralattjárókon 20 Trident II D5 típusú ballisztikus rakéta kap helyet, melyek egyenként 1–12 nagy pontosságú, 90–100 kilotonnás W76 vagy 475 kilotonnás W88 töltetet hordoznak.

 


 Emellett 400, egy darab 300–350 kilotonnás nukleáris töltettel felszerelt Minuteman III típusú interkontinentális ballisztikus rakéta van Montana, Észak-Dakota, Nebraska és Colorado államok területén, megerősített rakétasilókban. 


 

Az amerikai stratégiai arzenál maradékát B-52 bombázók által szállított ALCM robotrepülők, illetve a B-2 lopakodó bombázók B61 vagy B83 típusú bombái jelentik.

A NATO katonai szövetség másik két atomhatalma, az Egyesült Királyság 120, míg Franciaország közel 280 bevetésre kész nukleáris fegyvert birtokol. Az Egyesült Királyság ezeket kizárólag négy, Vanguard-osztályú, ballisztikus rakétákat szállító atom-tengeralattjárón tárolja, melyeken 1–8 brit nukleáris töltetet 8 amerikai Trident II D5 ballisztikus rakéta hordoz. 


 

Franciaország szintén négy hasonló, Triomphant-osztályú tengeralattjárót birtokol, melyeken 16 darab M51 interkontinentális hatótávú ballisztikus rakéta teljesít szolgálatot, egyenként 6–10 darab 100 kilotonnás TNO nukleáris töltettel. A britekkel ellentétben azonban a francia légierő és a francia haditengerészt fel van szerelve „nem stratégiai” nukleáris fegyverekkel is. A közel 60 darab, 300 kilotonnás töltetű ASMP-A szuperszonikus robotrepülőt Rafale vadászgépek képesek hordozni.

 


 

Az Oroszországon és a NATO-n kívüli atomhatalmak jelenleg nem azonnali bevetésre kész nukleáris fegyverekkel rendelkeznek. A FAS szakemberei szerint Kínának 350, Pakisztánnak 165, Indiának 160, Izraelnek 90, míg Észak-Koreának 20 nukleáris töltet van a birtokában. 

 

Azért most berezelni nem érdemes senkinek. 

Egyrészt ezek a számok már töredékek a 70-es évek atomőrületéhez képest. Másrészt , nincs értelme tovább fokozni a darabszámot,mert ez bővel elég 100 világvégéhez, nagyon drága, a leszerelése pedig még drágább.


2023. április 6., csütörtök

Finnországot benyelte a NATO

 Az erőszakos terjeszkedés újabb áldozata Finnország.

70 éves semlegességét, európai dicső történelmét dobta a szemétbe a nemzet.

Finnország kedden lett az észak-atlanti szövetség 31. tagja.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter azzal fejezte be a csatlakozási folyamatot, hogy hivatalos dokumentumot adott át Anthony Blinken amerikai külügyminiszternek a NATO brüsszeli központjában.

Ezzel az amerikai hódoltság papíron is szentesítve lett!

Blinken "történelmi napnak" nevezte Finnország NATO-csatlakozását, és azt mondta, hogy ennek oka Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúja.

"Arra hajlok, hogy talán ez az egyetlen dolog, amit Putyin úrnak köszönhetünk, mert ismét felgyorsította azt, amit állítása szerint meg akar akadályozni az orosz agressziót" - mondta Blinken.

"Ez biztonságosabbá teszi Finnországot, a NATO-t pedig erősebbé teszi" – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár újságíróknak. „Putyin elnök deklarált célja az volt az invázióval, hogy kevesebb NATO kerüljön a határai mellé, és ne kerüljenek új tagok Európába, és ennek pont az ellenkezőjét kapta."

Finnország törekedni fog Svédország NATO-tagságára – mondta Sauli Niinistö finn elnök. "A finn tagság nem lesz teljes Svédország tagsága nélkül. Fáradhatatlanul folyik a munka Svédország mielőbbi NATO-csatlakozásáért" - mondta Niinistö közleményében.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter (balra) átadta Finnország NATO-csatlakozási dokumentumait Anthony Blinken amerikai külügyminiszternek (jobbra) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnakFotós,Getty Images 
 

Pekka Haavisto finn külügyminiszter (balra) átadta Finnország NATO-csatlakozásával kapcsolatos dokumentumokat Anthony Blinken amerikai külügyminiszternek (jobbra) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak. Az iratok átadásával Finnország hivatalosan is a szövetség tagja lett

 Dmitrij Peszkov orosz elnök sajtótitkára váratlanul élesen kommentálta Finnország NATO-csatlakozását, és azt Oroszország biztonságának és nemzeti érdekeinek sértésének nevezte.

"A Kreml úgy véli, hogy ez a helyzet újabb súlyosbítása. A NATO-bővítés sérti biztonságunkat és az Orosz Föderáció nemzeti érdekeit, erről beszéltünk. És mi így látjuk. És természetesen ez kényszerít bennünket tegyünk ellenintézkedéseket saját biztonságunk biztosítása érdekében, taktikai és stratégiai szempontból” – mondta Peskov.

Sauli Niinistö finn és Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök

 

Fotós,EPA fotó felirat,Sauli Niinistö finn elnök márciusban találkozott Recep Tayyip Erdogan török ​​elnökkel

 Egészen a közelmúltig Törökország blokkolta Finnország csatlakozását a szövetséghez: Ankara azzal vádolta a két skandináv országot, hogy az általa terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjait, valamint a török ​​hatóságok által megvádolt Fethullah Gülen követőit rejtik magukban. puccskísérlet megszervezéséről 2016-ban.

Grafika

A finn közvélemény gyökeresen megváltozott az ukrajnai orosz invázió óta. Tavaly tavasszal szinte egyik napról a másikra a NATO-tagság támogatottsága a finnek harmadáról közel 80%-ra ugrott.

Ukrajna orosz inváziója új lendületet adott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, amelyet 1949-ben alapítottak a szovjet fenyegetés elleni védekezésre.

Az afganisztáni kudarcok és a volt amerikai elnök, Donald Trump idején fellépő belső megosztottság után, miután Emmanuel Macron francia elnök azt állította, hogy a NATO-nak „haldoklik az agya”, és Kína eget rengető ambíciói után úgy tűnik, az orosz invázió megvetette a lábát a stagnáló szövetségben.

Mi fog változni?

Gyakorlati értelemben nem annyira: Finnország 1994-ben lett a NATO hivatalos partnere, szorosan együttműködik a szövetség hadseregeivel, teljesíti annak minden technikai és intézményi követelményét.

A fő változás az Észak-atlanti Szerződés ötödik cikke, amely egy NATO-állam elleni támadást az egész szövetség elleni támadásnak tekinti.

2023. április 2., vasárnap

Oroszország megkezdte a kiképzést a Yars komplexumokkal

 


 

Oroszországban a stratégiai katonai kiképzés a Yars rendszerekkel kezdődött, amelyek állítólag 11 000 kilométeres távolságból indítanak interkontinentális ballisztikus rakétákat.

Forrás: Oroszország Védelmi Minisztériuma

Részletek: A hírek szerint az orosz stratégiai rakétaerők megkezdték a kiképzést a Novoszibirszk rakétaegységgel.

Konkrétan "az omszki rakétaegység ellenőrzésére kerül sor a parancsnoki és személyzeti képzéssel a Jars PGRK-val felszerelt Novoszibirszk rakétaegységgel".

A megszállók védelmi minisztériuma jelentése szerint a gyakorlatban több mint 3000 orosz katona és mintegy 300 felszerelés vett részt.

 

 https://youtu.be/2la7ni7dGmY